Bauer Barbara: A fényfestő

by - június 06, 2020



Mielőtt belekezdenék az értékelésbe, szeretném megköszönni a Jaffa Kiadónak és Bauer Barbarának, hogy eljuttatták hozzám ezt a kötetet. Hihetetlenül nagy megtiszteltetés! ♥︎

Igazán jó lenne tudni, hol is kéne elkezdeni ezt a kis irományt. A szívem és a lelkem még mindig Cecil és Endre társaságában sétálgat a szabadságharc utáni Budapest utcáin, együtt kémleljük a város szépülését, a Duna áramlását. És tudom, hogy a szívem egy része örökre velük is marad, mert ez így van rendjén.

Bauer Barbara megint csak a legjobbkor jött a megmentésemre - épp kezdtem egy újabb olvasói válságba belemerülni. 
De A fényfestő jött, látott és hatalmas sikert aratott. A könnyed báj, ami jelen van a regény egészében, egyszerűen magához láncolja az olvasót, aki majd alig győzi kivárni, hogy fellapozhassa a soron következő fejezeteket.

Mint azt már megszokhattuk, az írói stílus hibátlan, választékos és egyszerűen magával ragadó. A történet pedig... hát, nem fogom lelőni a poént. Az biztos, hogy ez egy olyan sztori, amit mindenkinek olvasnia kell. Egy cseppnyi túlzás sincsen benne, fokról fokra készül el ez a festmény, ami a végén egy igazán pazar mesterművé cseperedik.

A legjobban azt imádtam benne, hogy mindennek és mindenkinek megvan a helye: nincsenek felesleges mozzanatok vagy karakterek, minden és mindenki pontosan oda illik, ahol van. Ez a tény pedig csak emel a regény értékén.

Nincs kérdés, A fényfestő is hatalmas kedvencem lett. Azt pedig, hogy mennyire várom a következő Bauer-csodát, mérjék csak jó porcukros almás rétesekben. *kacsintkacsint*

xx,
Becca

You May Also Like

0 megjegyzés